Manapság a szeret szót túl könnyelműen használjuk. Tárgyak, ételek, italok, ízek, tevékenységek kapcsán jelentjük ki, hogy szeretjük őket, holott bele se gondolunk, hogy milyen mély értelme van ennek az apró szónak. A valódi jelentését már csak a szeretet versek hordozzák, melyek nem csak úgy odadobják jelentéktelen dolgok mellé, hanem azt fejezik ki, amiért valaha megszületett a szeretet kifejezés.
Érdemes lenne mindenkinek, kivétel nélkül, elmerülni kicsit a szeretet versek világába, hogy emlékeztetőt kaphassunk arról, milyen ritka dolog is ez az érzés és, mi milyen gyarló módon használjuk a magyar nyelv talán legszebb szavát.
Dobálózunk vele, holott nincs többről szó, mint szükségletről, ragaszkodásról, puszta szimpátiáról, vonzódásról. Így van ez nemcsak a tárgyakkal, tevékenységeikkel kapcsolatosan, hanem az embertársainkkal is. Rövid ismeretség után kijelentjük, hogy ezt vagy azt szeretjük, csak azért, mert ez az elvárás. De a szeretlek kifejezés mögötti igaz érzelmek, melyről a szeretet versek is regélnek, szinte teljes egészében hiányoznak.